Schlemmer Gábor

Kívánok mindenkinek boldog, áldott, békés karácsonyt!

Az ötletért ezer köszönet a radioshowteam-nek!
Az ő karácsonyi vidijüket itt láthatjátok!

A következő érdekes esetet szeretném megosztani az oldalra látogató kedves emberkékkel.
A történet azért is tanulságos, mert véleményem szerint az emberek több mint 99%-a ugyanúgy (nevezzük helytelennek) viselkedett volna, de hál’ égnek jelen volt a kiváltságos 1%, aki tudta (és tette) a dolgát.

Történt ugyanis, hogy hétfőn este, amikor a metrón utaztam, felfigyeltem egy fiatal srácra. Ruházata tiszta, sérója rendben, valami egyetemistaféle lehetett. Ami feltűnt az a viselkedése, és igazából arra lehetett következtetni, hogy megőrült, vagy valami baja van. Fura pózba vágta magát, kicsit mintha rángatózott volna és ráadásul látszott rajta, hogy sz*rul van. És mit tesz, a már fentebb említett 99% ? Nézi. Nézi b@meg, mint a moziban csak nézi. Ilyenkor nem tudom mire gondolnak az emberek. Azt hiszik ingyen cirkusz, vagy, hogy biztos drogos hagyjuk rá. Aztán persze vannak olyanok is, akik nem tudják, mit kell tenni. Itt jegyezném meg, hogy a mai világban a jogosítvány egy elvárt dolog, a metrón tuti, hogy minden második embernek volt. Ez úgy kapcsolódik ide, hogy a jogsihoz, el kell végezni az elsősegélynyújtó tanfolyamot. Vissza a történetekhez: a srác annyira szarul volt, hogy a mellette ülő nő vállára ájult (szinte), az meg ahelyett hogy megkérdezte volna, hogy jól van-e, még lenézően nézett a srácra. Tipikus 99%-os viselkedés.

Végül aztán az okosabbik 1% odalépett, és a sráctól megkérdezte, hogy mi van vele, hogy érzi magát. Adtak neki kaját, lefektették stabil oldalfekvésbe, aztán végül mentőt hívtak hozzá. Az okokra nem derült fény, mivel nekem le kellett szállnom, de ha jól értettem a srác másnapos volt. Szerintem valami más “anyag” még tuti volt a szervezetében…

A szomorú az, hogy tényleg nagyon kevesen MERTEK segíteni a srácon. Rosszabb esetbe talán 100 ember nézte volna végig, ahogy előttünk esik össze és hal meg…

Nos, gyerekek! Ismét szenzációs volt a szombati party a téglagyáriban. Igaz, most nekem nem volt 100%-os (már ami a kedvemet illeti), de így is egy felejthetetlen éjszakát tudhattunk magunknak. Személyes negatívumom volt, hogy sajnos nem forgattunk és hogy “felejteni” mentem. Személyes pozitívumként éltem meg, hogy végre készültek rólunk is fotók és hogy olcsó volt a pia. Egy tanácsot viszont fogadjatok el: ha “felejteni” akartok, akkor az ne ivással tegyétek. Sajnos az csak felerősíti az emlékeket…

képek a 2010. 11. 06-i téglagyári buliból
képek a 2010. 11. 06-i téglagyári buliból

És akkor a buliról pár sort: a helyszín még mindig tökéletes. Kicsi, de mégis tágas, lehet dohányozni, viszont nem füstös, és lehet tombolni is, de ücsörögni, beszélgetni is lehet a barátokkal. Amikor megérkeztünk 11 felé egy érdekes dologra lettem figyelmes. Ahogy fogyott a pezsgőnk (nahjó a kettőnek semmi köze egymáshoz), egyre több és több ember érkezett és egyfajta kis-sor alakult ki a bejáratnál. Bezzeg ilyenkor nincs forgatás, hogy még véletlenül se tudjuk megörökíteni az utókornak…

Aztán beérve volt egy dolog, ami miatt aggódtam: túl kevés embert láttam az alsó szinten. Lehettek kb. 30-an. Mondtam is a barátaimnak, ha ez így marad, akkor lehúzhatják a rolót! Néhány koktél, whiszkey-cola, jéger (mondtam, hogy felejteni mentem:) elfogyasztása után amikor már végre a spanok (értsd: UBC – United Bass Core dj-team) állt a lemezjátszók mögé, Mi is lemerészkedtünk táncolni. Lehetett kb éjfél, fél egy és végre megtelt a tánctér, boldog, önfeledten bulizó fiatalokkal!

UBC-ék szettje után a Dance4EVER team állt a lemezjátszók mögé, a megszokott színvonallal, jó, pörgős zenékkel. Dj szettjeikben a legjobban Sanyi beszólásait kedvelem (akik voltak már Pumpálj rá!-n, vagy remembEEE-r partyn, azok tudják, hogy mire is gondolok!:) A végét sajnos egyéb okokból nem vártam meg és barátaim nagy bánatára elég hamar otthon voltam.

Egy biztos, legközelebb – közel egy hónap múlva -, december 4.-én ismét találkozunk a téglagyáriban!

Mivel itt a péntek, így megosztok veletek néhány bulizenét. És igyekszem minden héten frissíteni és frissíteni és frissíteni…

Nem titkolt célom ezzel az, hogy egyrészt az igazi “csemegéket”, “ínyencségeket”  (amennyire egy olyas valami amit a füleddel fogyasztasz lehet az) összegyűjtsem, valamint valami szóljon, amíg pölö a következő pumpálj rá partyra készülsz! Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →